2014. július 20., vasárnap

01. Beavatás

Beavatás


Ajánlott zene: Another World
Némán, magamban kissé feszengve sétáltam a széles, fehér folyosón, melyet néhány bekeretezett aranylemez díszített. Érdeklődve nézegettem meg mindegyiket, miközben igyekeztem tartani a tempót az éppen hevesen telefonáló menedzseremmel, akinek köszönhetően most itt lehetek a Syco lemezkiadónál, amely nem egy kivételesen tehetséges művészt pártfogol mostanság. El-elsietett mellettünk néhány ember. A többségük levegőnek nézett engem s csupán menedzseremre vetett egy kósza pillantást, illetve akadt olyan is, - különösen férfiak -, aki úgy megbámult engem, hogy már én is elszégyelltem magam, de pár másodpercen belül el is kapták rólam a tekintetüket és mentek tovább, minta semmi sem történt volna.
Egy kis idő elteltével már Simon Cowell irodája előtt álltam. Utoljára vettem egy mély lélegzetet, és kedves mosolyt varázsolva az arcomra Sean után én is beléptem az ízlésesen berendezett helységbe. Az íróasztal mögött ülő férfira néztem, aki első látásra szimpatikusnak tűnt, de nem akartam ilyen hamar következtetéseket levonni. 
-  Csak, hogy ideértetek Sean. Már nagyon vártalak benneteket - szólalt meg Simon ezzel megtörve a csendet s kezet rázott a menedzseremmel.
-  Jó újra látni. Semmit sem változtál - kacsintott egyet Sean, majd felém fordult. -  Hadd mutassam be Jade-et, akiről már olyan sokat meséltem. Nem olyan rég vettem a szárnyaim alá, tehetséges modell, csupán egy kis ragyogásra van szüksége, ha érted mire célzom.
Akaratom ellenére is elmosolyodtam a hallottakon. Mindig jól esik az embernek, ha kedves szavakat kap.
-  Örvendek a találkozásnak, Jade Coleman vagyok - nyújtottam felé a kezemet határozottan.
Simont kissé meglepte a gesztusom, de egy lezser mosollyal az arcán, természetesen elfogadta a jobbomat és kezet rázott velem.
-  Úgyszintén, én Simon Cowell vagyok - erősítette meg bennem azt, amit eddig is tudtam -  Foglaljatok nyugodtan helyet - mutatott az íróasztallal szemben lévő székekre. -  Harry perceken belül megérkezik, addig is át kéne beszélnünk pár dolgot - sóhajtott, majd helyet foglalt, én és Sean pedig szintúgy.
-  Igen - szóltam közbe -  Sean elmondta, hogy nagyjából mire kell számítanom, de elárulná, hogy pontosan mi lesz az én ...  - kezdtem volna bele, de egy hangos kopogás félbeszakított. Szem forgatva felsóhajtottam.
 -  Ez biztos Harry lesz. Gyere be - kiáltott Simon, mire az ajtó pár másodpercen belül kinyílt és egy magas, barna hajú srác lépett be rajta, maga Harry Styles, akinek göndör tincsei már megszokott módon, kócosan meredtek szanaszét. Igyekeztem feltűnés nélkül végigmérni őt. Egy piros kockás ing és egy egyszerű fekete, szakadt nadrág volt rajta, ami úgy tapadt hosszú és vékony lábaira, mintha csak a második bőre lett volna. Ajkát halovány mosolyra húzta, ujjaival szétszórtam a hajába túrt. Be kell vallanom, nem vagyok oda a a bandájáért, sem pedig a hozzá hasonló híres és beképzelt pasikért, de el kell ismernem való igaz amit róla mondanak, tényleg egészen helyes srác. Élőben talán helyesebb is, mint a képeken.
-  Elnézést a késésért, néhány rajongó felismert az utcán és nehezen tudtam csak eljönni, de siettem ahogy csak tudtam - szabadkozott, s tisztelettudóan kezet rázott főnökével, illetve Sean-nel is, majd odalépett hozzám. -  Ha nem tévedek te vagy Jade. Örülök - biccentet miközben igen csak feltűnően végignézett rajtam.
Azt hiszem, hogy a szívem is kihagyott egy ütemet, mikor tekintete találkozott az enyémmel, de mivel nem vagyok az a fajta lány, aki ennyitől elolvad, és számításba véve azt, hogy ő Harry Styles a híres nőcsábász, így csak megeresztettem felé egy mosolyt, majd megszakítottam a szemkontaktust és ismét Simon felé fordultam. Igyekeztem tárgyilagos maradni, elvégre nem szórakozni jöttem ide.
-  Szóval, elárulná pontosan, hogy mi lesz az én feladatom ebben az egészben? Úgy értem, Sean elmondta, hogy nagyjából miből fog állni a valóságshow, de kíváncsi lennék a részletekre, illetve, hogy mire kell számítanom, hogy mit kell majd tennem - igyekeztem továbbra is határozott maradni, már csak azért is, mert egész végig éreztem magamon Harry kíváncsi tekintetét. Akaratom ellenére is összébb húztam magamon a kardigánom.
-  Nos, gondolom Sean már tájékoztatott róla, hogy ez egy párkereső show lesz, amelynek Harry lesz a főszereplője - vette egy mély lélegzetet Simon, s futólag a szóban forgó személyre bökött, aki helyeslően bólintott egyet -  Rajtad kívül 9 lány fog Harry-ért versenyezni. A te feladatod ugyan az lesz, mint a többieké, el kell érned, hogy Harry beléd szeressen, persze csak idézőjelesen, hiszen ez az egész egy színjáték. Előre megrendezett , "véletlen" szituációkat kell majd hitelesen eljátszanotok, randikra menni miközben a kamera mindent rögzíteni fog - magyarázott lényegre törően, se mivel fogalmam sem volt róla, hogy mit mondhatnék, így inkább csak bólogattam. -  Minden információt, tennivalót előre közölni fogunk veletek, amikor az illetékes lesz. Ami persze egyértelmű, személyiségi jogokat nem kívánunk megsérteni - célzott ezzel az illemhelyiségekre, melynek hallatán megkönnyebbülten felsóhajtottam.
-  Szóval hitelesen el kell játszanom, hogy szerelmes vagyok Harry- be és úgy kell tennem, mintha azt akarnám, hogy ő is ugyan ezt érezze, persze csak idézőjelesen - összegeztem hangosan,hogy véget vessek a kínos csendnek. -  Miközben a kamerák követik minden mozdulatomat - tettem hozzá.
-  Pontosan - helyeselt Sean.
-  Flörtölünk, romantikázunk és a műsor végén te leszel a szerencsés lány, aki elrabolja a szívemet. Utána egy darabig el kell játszanunk a médiának, hogy együtt vagyunk bla bla - szólalt meg végre Harry is, mire homlok ráncolva nagyot nyeltem. Érdekes. Nem tűnik valami lelkesnek. Bizonyára semmi kedve nincs eljátszani a szerelmes fiút, miközben lányok ezreit is megkaphatná, mindenféle egyesség nélkül is. Szegény srác. Valahogy mégsem tudom sajnálni.
-  Természetesen a többi lány nem tudja, hogy te leszel a nyertes, hiszen így nem lenne hihető az egész. Tisztában vagyunk vele, hogy ez nem túl fair a többiekkel szemben, de néha nehéz döntéseket kell hoznunk, ha nem akarunk még nagyobb bajt - magyarázott tovább Simon, mintha csak tudta volna, hogy mi lesz a következő kérdésem.
-  Értem, egyszóval hazudunk mindenkinek - horkantam fel.
Elképesztő, hogy mikre nem képesek a emberek csak azért, hogy elérjék amit akarnak. Ez az egész egy nagy hazugság, mondhatni több ezer embert csapunk be egyszerre, de nincs más választásunk. Nekem szükségem van arra, hogy még több ember felfigyeljen rám, ha tényleg elismert modell akarok lenni a szakmában, Harrynek pedig muszáj tisztáznia magát a rajongók előtt, ha nem akarja kockáztatni a banda hírnevét. Szánalmasnak éreztem magam, de tudtam, hogy egyedül nem lennék képes elérni semmit sem. Nehéz helyzetek, nehéz döntéseket követelnek, s talán ha Sean nem talál rám, még mindig csak a családi albumban nézegethetnék néhány jobban sikerült fotót magamról.
-  Én nem ezt a szót használnám, de gyakorlatilag igazad van - mondta a velem szemben ülő férfi, én pedig egy pillanat erejéig Sean-re néztem. Tudtam, hogy mire gondol. A döntés az én kezemben van.
-  Nem kell belemenned, ha nem akarod ezt az egészet - mondta egyenesen a szemembe nézve. -  Van más mód, hogy felfigyeljenek rád. Több időbe telhet ugyan, de majd keményen dolgozunk.
Harry-re pillantottam, aki érzelemmentes arckifejezéssel bámult vissza rám. Nem szólt egy szót sem. Bizonyára semmi jót nem gondolhatott rólam, hiszen gyakorlatilag kihasználom, hogy ő rossz helyzetben van. Hezitáltam. Hirtelenjében cseppet sem tűnt olyan jó ötletnek ez az egész. Felfordult a gyomrom.
-  Hajlandó voltam kivételezni veled, mivel Sean jó baráton, Jade - szólalt meg Simon ismét -  Viszont az idő egyre csak telik, és nekünk sürgősen szükségünk van egy lányra, aki eloszlatja a kételyeket. Döntsd el kérlek, hogy élsz-e az ajánlattal avagy sem, mert máskülönben... - folytatta, de én hevesen félbeszakítottam.
-  Benne vagyok - mondtam gyorsan, egyenesen Harry szemébe nézve, aki a válaszom hallatán önelégülten elmosolyodott. Istenem, mire vállalkoztam most?
-  Pompás - somolygott. -  Alig várom az első randinkat - kacsintott rám.
-  Hát még én - csóváltam meg a fejem, hanglejtésemben érezni lehetett az iróniát.
-  Akkor hát írjátok alá a szerződést és a napokban értesíteni foglak benneteket a további teendőkről - nyomot mindnyájunk kezébe egy-egy papírt Simon, amit figyelmesen olvasni kezdtem magamban, figyelve minden  egyes részletre. -  A jövőhéten már be is költözhettek Harry Los Angeles-i nyaralójába a többi  lánnyal együtt. Ott minden nap kapni fogtok egy útbaigazítást mielőtt elkezdenénk forgatni. Remélem minden tiszta - magyarázott tovább, én pedig idegesen ráharaptam az alsó ajkamra. Los Angeles. Nyaraló. Jézusom.
-  Aha - motyogott Harry, majd könnyedén aláfirkantotta a lapot és ráérősen letette azt főnöke asztalára, majd várakozóan rám pillantott. Gyorsan én is aláírtam, amit kellett.
-  Rendben van - mondta Sean. -  Azt hiszem mindennel megvolnánk - álltunk fel egyszerre a székből. -  Köszönjük a lehetőséget és akkor izgatottan várjuk a folytatást, igaz Jade?
-  Igaz. Köszönök mindent - makogtam s kezet ráztam Simonnal, miközben igyekeztem nyugalmat erőltetni magamra, de legbelül szinte sikítottam. Sosem éreztem még ilyen furán magam. Mintha valami szörnyű bűncselekményt követtem volna el. Vajon mi lesz ebből? Helyesen cselekedtem? Biztos, hogy ez a jó megoldás?




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése